Magasban végzett munka:

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

2. § g) magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél - kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;

Magasban végzett munka feltételei:

4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet, 4. számú melléklet/ III.

5. Magasból leesés

5.1. A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.

5.2. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.

Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani.

5.3. A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni.

5.4. A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg.

14.9. A tetőn végzett munka esetében, ha a munkavállaló különös veszélyeknek van kitéve, legalább két személy együttesen végezheti a munkát. Ilyen tevékenységnek kell tekinteni a 45 fokos hajlásszögnél nagyobb, valamint a havasjeges tetőn végzett munkát.

14.14. Ha a tetőn munkát végeznek ,,Vigyázz, a tetőn dolgoznak!'' feliratú táblával a munkavégzést a közlekedés szintjén jelezni kell. Szükség esetén elkerítéssel biztosítani kell, hogy senki ne kerülhessen olyan közelségbe, hogy az esetleg lehulló cserép vagy szerszám neki sérülést okozzon.

14.15. A tetőn munkát végezni csak csúszásmentes lábbeliben szabad.

14.16. A munka befejeztével a tetőt, a csatornákat naponként meg kell tisztítani a törmelékektől, hulladékoktól. Anyag és szerszám a munka befejezése után a tetőn nem maradhat.

A rágcsálók és a rajtuk lévő élősködök járványokat terjeszthetnek. A jogszabály amelyben belefoglalták a rágcsálóirtás fontosságát az a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. (Járványügyi rendelet)Egy fontos részlet:

7.208 Rágcsálók

A rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

a)209 az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális és oktatási intézményekben,

1. b) a települési szilárd hulladékot, illetve települési folyékony hulladékot ártalmatlanító telepeken és a csatornahálózatban,

c)210 mezőgazdasági egységek épületeiben, az állattenyésztő és állattartó telepeken, lakott területen fenntartott istállókban, állatkertekben,

1. d) a szerves ipari nyersanyagokat (bőr, csont stb.) feldolgozó vállalatok üzemi területén,
2. e) romépületben, nagyobb épületbontások és építkezések területén,
3. f) a folyó- és állóvizek, nyitott szennyvízlevezető árkok lakott területen fekvő patkányjárta partszegélyein,

g)211 a folyami és tóparti kikötőkben, személy- és teherpályaudvarokon, autópálya pihenőkben, repülőtereken,

1. h) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
2. i) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben,
3. j) a piacokon és a vásárcsarnokokban

gondoskodni kell.

A járványügyi rendelet szerint tehát a rágcsálóirtás évente kétszer kötelező az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),a piacokon és a vásárcsarnokokban,a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben. A rágcsálóirtás csak szakember által vihető véghez és a rágcsálóirtó cégnek rendelkeznie kell érvényes tevékenységi engedéllyel (amelyet az ANTSZ adott ki részére).

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 2. számú melléklet a 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelethez

Megengedhető levegőkörnyezeti értékek

Megjegyzés: Foglalkozás Egészségügyi Orvos tájékoztatása alapján a Lidl –ben (logisztika és üzletre vonatkozóan egyaránt) nincs nehéz fizikai munkavégzés.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő munkahelyeken. A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál, hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
(11) A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez a (9) bekezdésben előírtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.

(12) A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

Magasban végzett munka feltételei:

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről,
1994. § (2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra az veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot érintő kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a Polgári Törvénykönyv szerinti fővállalkozó, ennek hiányában bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek az érdekében a munkavégzés folyik.
1995. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik - zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések - szükség szerinti együttes - alkalmazásával kell megvalósítani.

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

2. § g) magasban levő munkahelyen ideiglenesen végzett munka: a talaj szintjénél - kivéve, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - 1 méternél nagyobb magasságban végzett, nem állandó jellegű, rövid ideig tartó munka, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges;
3. § (1) Azokon a magasban lévő munkahelyeken, ahol ideiglenesen végeznek munkát, és a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és ergonómiai feltételeket kielégítő munka- vagy tartózkodási területet nem lehet biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételeknek.

(2) Az 51. § (1) bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos alkalmazásának feltételeit – annak típusától függően – úgy kell meghatározni, hogy a munka során a munkavállalót fenyegető veszélyt a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani. Szükség esetén a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell alkalmazni.

4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet, 4. számú melléklet/ III.

5.1. A magasból leesést alkalmas berendezéssel, így különösen megfelelő védelemmel kialakított állványszerkezet alkalmazásával kell megakadályozni. Az állványoknak szilárdnak, elegendően magasnak kell lenniük, és legalább egy lábdeszkával, egy középdeszkával és egy korláttal vagy azzal egyenértékű megoldással kell rendelkezniük.

5.2. Magasban munkát csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával (pl. emelő-plató, védőháló, védőrács, mobil szerelőállvány) szabad végezni.

Amennyiben a munka természete miatt ilyen berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani.

5.3. A munkavállalók lezuhanása és a felhasznált anyagok leesése ellen elsődlegesen biztonságot nyújtó berendezésekkel kell a védelmet kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, akkor egyéni védőeszközt kell alkalmazni.

5.4. A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható. Védőháló, illetve védőrács alkalmazása esetén annak lyukmérete a 10 cm x 10 cm-t nem haladhatja meg.

3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi  követelményeinek minimális szintjéről

Tisztálkodó- és mellékhelyiségek

19. § (1)⁶ A munkavállalók részére elegendő és megfelelő zuhanyozót kell biztosítani, ha a munka jellege vagy egyéb egészségügyi ok ezt szükségessé teszi.

(2) A férfiak és a nők részére külön zuhanyozókat vagy a zuhanyozók elkülönített használatát kell biztosítani.

(3) A zuhanyozóknak megfelelő méretűeknek kell lenniük ahhoz, hogy valamennyi munkavállaló részére lehetővé tegyék az akadály nélküli, higiénés tisztálkodást.

(4) A zuhanyozókat el kell látni meleg és hideg folyóvízzel.

(5)⁷ A zuhanyzókat olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő tisztálkodást.

(6)⁸ Ha az (1) bekezdés szerint zuhanyozó kialakítására nincs szükség, akkor elegendő számú, folyó vízzel (szükség szerint meleg vízzel) ellátott megfelelő mosdókagylót kell a munkahely környezetében biztosítani úgy, hogy a higiénés követelmények megtarthatók legyenek, és a kéz szárításához megfelelő eszköz vagy berendezés álljon rendelkezésre.

(7) A mosdó- és öltözőhelyiségek között közvetlen átjárást kell biztosítani, ezek csak egymástól elkülönített helyiségekben alakíthatók ki.

(8) A munkavállalók részére a munkahelyek, pihenőhelyiségek, öltözők, illetve a zuhanyozóval és mosdókkal ellátott helyiségek közelében elkülönített mellékhelyiségeket kell biztosítani, elegendő számú WC-vel és kézmosóval.

(9) A férfiak és a nők részére külön mellékhelyiségről vagy a mellékhelyiségek elkülönített használatáról kell gondoskodni.

(10) A 24 °C (K) EH érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőket és a mellékhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedő helyiségen át legyen megközelíthető.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

Tisztálkodó helyiség és illemhely

99. § (3)327 Az építményekhez és az (1) bekezdés szerinti területekhez az illemhelyek számát az egyidejű használóinak a tervezett, becsült összlétszám alapján a következők szerint kell megállapítani:
100. a) 200 főig 10 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, minden megkezdett
101. aa) 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg
102. ab) 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke létesítése szükséges;

(4) Az illemhelyekhez legalább egy, illetve minden megkezdett 3 db berendezési tárgy (WC-csésze, vizelde- berendezés) után legalább egy kézmosót kell létesíteni.

(8) A csoportos illemhelyek előterében egy takarítás céljára is szolgáló vízvételi és kiöntési szerelvényt kell biztosítani.

(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

1. A sérült megérintése előtt kapcsold ki az áramot akár a főkapcsolóval, akár az áramszolgáltató segítségével!
2. Ha erre nincs lehetőség, akkor szabadítsd ki az áramkörből szigetelőanyaggal, gumikesztyűvel vagy fával védd magad az elektromos áramtól!
3. Soha ne érj az áldozathoz, amíg az érintkezik az áramforrással!
4. Hívj mentőt! (Tel.: 104)
5. Az áramütés következtében szív-és légzésbénulás következhet be, ilyen esetben 4 percen belül meg kell kezdeni az újraélesztési kísérletet (lélegeztetve és felváltva szívmasszázst alkalmazva).
6. Hívj elsősegélynyújtót! (Tel.: 061/ 346-6000)
7. Ha a sérült ruhája ég, ne öntsd le vízzel. Használj takarót - és nem akrilból készült ruhát -, ezzel borítsd be a lángokat.
8. Tégy az égett sebre steril gézt. A géz felhelyezése előtt moss kezet szappannal és vízzel. Ne érintsd meg közvetlenül az égett területet.
9. A sérültet ne etessük, ne itassuk!

1999. évi XLII., 2. § (1) :

A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni

1. a) közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben
2. c) munkahelyen

 évi XLII., 2. § / (7) :

„A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.”

1999. évi XLII., 4. § (1) :

„a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely – a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével – a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki.

ÁNTSZ vélemény:

Nvt. 4 § (1),

Nvt. 2 § (1) c),

 Nvt. 2. § (4) a),b),c)

Abban az esetben kell a bejárattól számított 5 méteres dohányzási korlátozást alkalmazni, amennyiben a munkahely közforgalmú intézménynek minősül és külön személyzeti bejárattal nem rendelkezik. Nem közforgalmú munkahely esetén nem kell alkalmazni az „5 méteres szabályt”, azonban javasoljuk a dohányzóhely kijelölését oly módon, hogy az ne zavarja a nemdohányzók által a munkavégzésük, illetve közlekedésük során használt útvonalakat.

A 2013.03.01-től hatályos 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól pontosan meghatározza a felirat jellemzőit.

Dohányzás szabadtéren:

Nyílt légtérben kijelölhető dohányzó hely. (A sátor, ha nincs oldala nyílt légtérnek számít)

A kijelölt dohányzóhely nem lehet épület bejáratától- vagy ajtajától 5m –es távolságon belül.

Javaslok olyan csikktartót, melynek zárható a teteje, vagy a fém, hosszú-hengeres kialakításút, melyből biztosan nem fúj ki a szél parazsat.

A dohányzó helyet szabványos táblával kell megjelölni erre a rendezvényszervező figyelmét külön hívjuk fel.

A dohányzó helyet olyan helyre kell tenni, ahol a nem dohányzókat nem zavarja. Tehát ne közlekedési útvonalra. (Az 5 méter itt is irányadó). Valamint dohányozni csak arra kijelölt helyen szabad.

Vonatkozó jogszabályok:

1999. évi XLII., 2. § (1) : A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szabad dohányozni
2000. évi XLII. törvény, 1. § e) zárt légterű helyiség: valamely műszaki megoldással környezetétől fizikailag lehatárolt létesítmény, eszköz, amelynek a külső környezetből történő folyamatos légcseréje nem, vagy kizárólag nyílászárók, illetőleg egyéb műszaki berendezés útján biztosított;

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 187. § (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

1999. évi XLII. törvény 4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben – a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott kivétellel – az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell nem zárt légterű dohányzóhelyet kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely – a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények kivételével – a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki.

2016.01.01 után már csak az új típusú végzettséggel lehet targoncát kezelni:

2016.01.01 -től viszont akinek 2010 előtt megszerzett targoncakezelői végzettsége van, annak újra kell vizsgáznia. Az új szabályozás nem veszi figyelembe, ki, mióta dolgozik az említett gépen, mekkora gyakorlata, tapasztalata van.

Tehát 2016.01.01 –től csak az OKJ –s végzettség + a Gépkezelői jogosítvány együtt lesz megfelelő.

OKJ: (Ez az elméleti képzés.  Ugyan az mind 3 géptípusra.)

Gépkezelői jogosítvány: (Ez a gyakorlati vizsga. Arra géptípusra kell letenni, amelyik géptípust használni fogja a dolgozó. Gyalogkíséretű targonca (3312), vezetőállásos targonca (3313), vezetőüléses targonca (3324).

Szabályzó rendelet: 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet

az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed a hát-, derék- és deréktáji sérülés (a továbbiakban: együtt hátsérülés) kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményei tekintetében
2. a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
3. b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott minden munkavállalóra, ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is.
4. § E rendelet alkalmazásában

a)¹ kézi tehermozgatás: olyan terhek, egy vagy több munkavállaló által történő szállítása, tartása - beleértve azok felemelését, levételét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását -, amelyek jellemző tulajdonságaik vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt a munkavállalóknak - különösen - hátsérülést okozhatnak;

1. b) hátsérülés: elsősorban a gerinc és a mellette lévő lágyrészek sérülése (húzódása, szakadása, bevérzése), valamint tartósan fennmaradó kóros állapotot okozó betegségének kialakulása.
2. § (1) A munkáltató műszaki, illetve szervezési intézkedések megvalósításával
3. a) kiküszöböli a kézi tehermozgatást, ha ez nem oldható meg
4. b) a tevékenységgel járó kockázatot - az számú melléklet szerinti tényezők figyelembevételével - (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető legkisebbre csökkenti.

(2) Ha a munkavállalók részéről súlyos terhek kézi mozgatása nem kerülhető el, a munkáltató a munkavégzés helyeit - amennyiben ez lehetséges - oly módon alakítja ki, hogy az ilyen kézi anyagmozgatás feltételei a legbiztonságosabbak és az egészségre ártalmatlanok legyenek, ennek keretében - figyelembe véve az 1. számú mellékletben foglaltakat -

1. a) a munkavégzés megkezdése előtt felméri az adott munka jellegének megfelelő egészségügyi és biztonsági követelményeket, és különösen a teher jellemzőit,
2. b) megfelelő intézkedések megtételével a lehető legkisebbre csökkenti a munkavállalókat fenyegető hátsérülés kockázatát.

(3) A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezése során a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, illetve a munka elrendelésekor a munkáltató a 2. számú melléklet szerinti egyéni kockázati tényezőket figyelembe veszi.

4. § (1)² A munkáltatónak általános tájékoztatást kell nyújtania a munkavállaló részére az Mvt. 55. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, és - amennyiben ez lehetséges - a legpontosabb információt kell adnia a munkavégzés megkezdése előtt
5. a) a teher súlyáról (tömegéről), továbbá
6. b) egyenlőtlen tehereloszlás esetén a súlypontról vagy a teher legnehezebb oldaláról.

(2)³ A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.

5. §⁴ Az e rendeletben foglaltak végrehajtását a fővárosi és megyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság ellenőrzi.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 90/269/EGK irányelvével.

1.     számú melléklet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő általános tényezők

1. A teher jellemzői

A teher kézi mozgatása elsősorban akkor jelentheti hátsérülés kockázatát, ha a teher

- túl nehéz vagy túl nagy,

- nem kézreálló vagy nehéz fogni,

- instabil vagy tartalma elmozdulhat,

- olyan módon helyezkedik el, hogy annak mozgatása során nincs lehetőség a törzs közelében történő elhelyezésére, vagy a törzs hajlításával vagy elfordításával lehet tartani, illetve mozgatni,

- körvonalai (felszíne) vagy halmazállapota (állaga) miatt valószínű, hogy a munkavállaló sérülését okozza ütközés esetén.

2. Szükséges fizikai erőkifejtés

A fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás

- túl megerőltető,

- csak a törzs elcsavarodásával kivitelezhető,

- a teher hirtelen elmozdulhat,

- a test labilis helyzetében következik be,

- ha nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

3. A munkakörnyezet jellemzői

A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatát növelhetik, ha

- nincs elég hely, különösen a függőleges irányban a teher mozgatásához,

- a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell mozgatni,

- a padozat vagy a láb megtámasztása labilis,

- a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

4. A tevékenység követelményei

Elsősorban a hátsérülés kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétellel jár együtt:

- főként a gerincet érintő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés,

- a testi pihenési vagy a regenerációs periódus elégtelen,

- az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok túlzottak,

- a munkaritmust olyan folyamat szabja meg, amelyet a munkavállaló nem változtathat meg.

2.     számú melléklet a 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelethez

A hát-, derék- és deréktáji sérülések kockázatát megnövelő
egyéni kockázati tényezők

A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha

1. a) fizikailag (a testi adottságai miatt) alkalmatlan az adott tevékenység végzésére,
2. b) olyan gerincelváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spondylosis, Sheuermann-betegség, discopathia),
3. c) a munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy más személyes tárgyat visel,
4. d) nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, illetve gyakorlattal.

Az a)-b) pontban felsorolt tényezőkre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése során különös figyelmet kell fordítani.

Vonatkozó jogszabályok és szabványok:

1993. évi XCIII. törvény 18. § (3)

Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).

Érintésvédelem:

• Egy gép üzemeltetését megelőzően, a szakszerű installáció teljesülése érdekében el kell végezni a szabványossági felülvizsgálatot is.
• Karbantartás során a szabványossági felülvizsgálatot 3 évente el kell végezni, illetve minden olyan munkát követően, amikor a gép érintésvédelmét érintő részek is érintettek a karbantartás során.

10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről:

2. § i) szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását;

19. § (1) A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés (a továbbiakban: villamos berendezés) közvetett érintés elleni védelmének, valamint az érintésvédelmi berendezés megfelelőségének ellenőrző felülvizsgálatairól szerelői ellenőrzés, illetve szabványossági felülvizsgálat keretében kell gondoskodni.

(3) Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges

1. a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerű használatbavétel előtt;

Villamos kábelek rögzítése:

A falon vezetett villamos kábelt mechanikai védelemmel kell ellátni.

A villamos kábeleket tehermentesítve, rögzítve kell a berendezéshez elvezetni.

Vonatkozó előírás: MSZ EN 60204-1:2010 szabvány 13.3 pontja.

Gép / berendezés EPH –ba kötése:

Kiegészítő egyenpotenciálú összeköttetésbe kell kötni az idegen vezetőképes részeket.

A kisfeszültségű, villamos berendezések, áramütés elleni védelemről szóló MSZ HD 60364-4-41:2008 szabvány 415.2.1 pontja.